Tiszakürt neve szóösszetétel: Tisza előtag a folyó menti településre utal, Kürt utótag a Kürt törzsbeliek települése, az egyik honfoglaló törzs nevéből eredeztethető. A község írásos emlékek szerinti első említése az 1075-ben keletkezett garamszentbenedeki apátság adománylevelében, II. András királyunk adományaként szerepel. A Tige család volt az, aki először Tiszakürtön egy kisebb vadászkastélyt épített, majd otthonául is e községet választotta. Gróf Tige Lajosnak egyetlen lánya született, akit a szarvasi birtokkal rendelkező hadmérnök gr.Bolza József fia Bolza Péter kért feleségül. Az ifjú pár Pozsonyban élt, de nagyszabású terveket szőttek a tiszakürti birtokon, udvarházat kezdtek el építeni a régi vadászlak helyén a református templom melletti nagy, falusi telken.
A református templom a Tisza magaspartjának szélén épült, valószínűsíthetően valamikor még a török idők előtti időben. A templom alatti erdős, mocsaras kb. 27 ha területű (17 ha), birtok megszerzése után, a világot járt Bolzák ebbe főúri kertet álmodtak, s megvetették a mai Arborétum alapjait, mely azóta a Tiszazug egyik legnevezetesebb idegenforgalmi látványossága. Az Arborétumról bővebben tájékozódhat a www. arboreta.hu honlapon.
A XIX. században és a XX. század elején lakosságát a gazda-réteg mellett nagyszámú vándor munkás (summás arató) és uradalmi cselédség alkotta. Az iitt élő emberek az önellátó paraszti gazdálkodás mellett halászattal, vessző- és gyékény fonással foglalkoztak.
A középkorban a paraszti gazdálkodás mellett a közös legelőkön jelentős volt a szarvasmarha, juh és a ló tenyésztés. 1862-ben a legelők tagosítása után az állattenyésztés jelentősen visszaesik, a homokos területeken szőlő és gyümölcstermesztésre nagyszámú külterületi lakosság települ. A szőlő- és gyü- mölcstermesztés a XX. század elején jelentősen fejlődik. Erre alapozva gyümölcsfeldolgozó üzem és állami borpince épül Tiszakürtön.
Közigazgatásilag is jelentős hely. 1872-ben nagyközségi rangot kap, és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai alsó járásába osztják be. Népessége a XIX. század második felében jelentősen növekszik, a lakosság jelentős része külterületen él. 1949-ben legsűrűbben lakott külterületi részét a Kisasszonyszőlőt tanyaközponttá nyilvánítják, majd ebből 1951. január 1.-én Cserkeszőlő néven önálló település alakul ki.
Az 1970-es évek közepén az oktatási és közigazgatási átszervezések idején is jelentős szerepet kap a falu. 1975-ben Nagyrév, Tiszainoka és Tiszakürt közös tanácsának és a települések oktatási feladatának központja lesz egészen a rendszerváltásig. Jelenlegi iskolánk 1986-ban épült, a mai követelményeknek is megfelelő felszereltséggel.
Tiszakürt sajtója 1943-tól 44-ig a római katolikus lelkészség kiadásában megjelenő Katolikus Értesítő, jelenleg a Tiszakürti Hírmondó tájékoztat a helyi eseményekről.
1948. augusztus 1-én bekapcsolják Tiszakürtöt a villamos hálózatba,1991-ben a telefon, 1996-ban a vezetékes gáz hálózat épül ki.
A rendszerváltás után a termelőszövetkezet, a konzervgyár, a borpince megszűnte számos munkahely megszűnését jelentette az itt élők számára. A Tsz. helyett létrejött Kft-k többnyire szezonális munkát biztosítanak az itt élők számára, a másik két üzem hasznosítása még nem igazán megoldott.
Ugyanakkor jelentős fejlesztések is voltak a rendszerváltás után, a telefon, a gáz, szilárdburkolatú utak építése, külterületi, belterületi művelődési ház felújítása, iskola-tető felújítása. Ugyancsak jelentős a hely Arborétum fejlesztése, melynek üzemeltetője a megyei önkormányzat.
