Ebzárlat - 2017. szeptember

 

Rókák veszettség elleni orális immunizálása

2017. szeptember 30. - 2017. október 14.
 

A veszettség az egyik legrégebben ismert, embert és állatokat egyaránt megbetegítő, a tünetek jelentkezése esetén halálos kimenetelű fertőző betegség. A világon még napjainkban is évente 30-40 ezer ember hal meg ebben a betegségben. Hazánkban a 70-es, 80-as évek óta az úgynevezett „erdei veszettség” okoz nagy problémát. Ennek legfőbb terjesztője a róka.

A Földművelésügyi Minisztérium folytatja az 1992-ben elkezdett, évente kétszeri (áprilisban és októberben) végrehajtott, rókák veszettsége elleni immunizálási programot. A 2004-ben elnyert, három évre szóló Phare-pályázat és saját költségvetési forrás eredményeként az ország egész területén végrehajtott vakcinázás nagyon eredményes volt, a 2007. őszi kampánnyal befejeződött. A védekezés természetesen azóta is tart. Az Európai Unió támogatásával ez év őszén is sor kerül az ország valamivel kevesebb, mint 67 ezer km2-es területrészének vakcinázására.

A szeptember 30-án kezdődő és várhatóan mintegy két hétig tartó vakcinázási kampányt a NÉBIH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága koordinálja.

Az előkészületek már jóval korábban megkezdődnek. A vakcinázási kampányt szervezők és a technikai végrehajtást végzők szeptemberben, minden érintett megyében szakmai értekezleteken tájékoztatják a résztvevőket a 2017. évi tavaszi kampány eredményeiről, és az őszi kampány feladatairól. Ekkor kapják meg a vadászatra jogosultak a tájékoztató anyagokat és a mintagyűjtéshez szükséges eszközöket. Ekkor kerül kihirdetésre az adott megyében a vakcinázás konkrét időintervalluma, az egyes megyék területéről beküldendő mintamennyiség, valamint a mintagyűjtés kezdete, vége.

A vakcinázási kampányban közreműködnek a megyei és járási kormányhivatalok állategészségügyi és népegészségügyi szakigazgatási szervei, és végül, de nem utolsó sorban az ország immunizálásra kijelölt területeinek valamennyi vadászatra jogosultja.

A kampányidőszakban közel másfélmillió adag, csalétekbe rejtett vakcina döntő hányadát repülőgépekről juttatjuk ki a területre, amelyek az országban hat repülőtérről, szigorú előírások szerint, precízen tervezett útvonalakon és program alapján startolnak, és megyei ütemezésben (folyamatos ellenőrzés alatt) végzik munkájukat. Az ország kijelölt területének minden km2-ére átlagosan 20 adag csalétekbe rejtett vakcina kerül (kivéve a településeket, a folyókat, tavakat, közutakat, vasútvonalakat - ezekre a helyekre nem kerülhet vakcina).

Azokon a területeken, ahol nem célszerű, vagy tilos repülni, gyalogosan, kézzel kerül sor a vakcina kihelyezésre (Paks, Algyő és Tiszaújváros térségében a repülési tilalmi övezetekben, a Balaton Somogy és Zala megyei parti települései közelében, Záhony térségében).

A vadászatra jogosultak fontos feladata a kampányokat közvetlenül megelőzően a lakosság tájékoztatása. A hivatásos vadászok ennek érdekében a vadászterületük több forgalmas pontjára feltűnő piros színű, kétnyelvű plakátokat helyeznek ki, és a települések hirdetőtábláira is kikerülnek a megfelelő tájékoztatást adó Felhívás c. plakátok. Az önkormányzatok a rendelkezésükre álló eszközökkel (helyi rádió, tv, újság, stb.) segítik a lakosság lehető legpontosabb informálását.

A már évek óta tartó vakcinázás eredményeként jelentősen lecsökkent Magyarországon a veszettségi esetek száma. Amíg 1992 előtt évente átlagosan mintegy 1400 esetet regisztráltak, 2004-ben a bejelentett esetek száma alig haladta meg a százat (124 eset), 2009-ben már csak 1 veszettségi esetet jelentettek hazánkban. 2010 első felében öt esetet regisztráltak (a beteg állatok mindegyike az országhatáron - Szerbia felől - átkelve jutott át hazánk területére), míg 2011-ben, 2012-ben nem állapítottak meg veszettségi esetet.

2013 szeptemberében Kecskemét környékén, nem immunizált területen diagnosztizálták a betegséget egy rendellenesen viselkedő rókában. 2013-ban összesen 24, 2014. évben 23 eset került megállapításra. A 2013. év őszén elrendelt gócoltás területéhez képest a NÉBIH döntése értelmében az Európai Bizottság támogatásával 2015 tavaszától tovább növekedett a védekezésre kijelölt terület. 2016 tavaszán Szerencs térségében jelöltek ki újabb gócoltásra területet egy pozitív róka megállapítás miatt. 2017 tavaszán ismét Szerencs térségében állapítottak meg veszettséget egy rókában, majd két kecskében, azonban újabb gócoltást már nem rendeltek el. Azóta nem diagnosztizáltak újabb megbetegedést hazánkban. 2017-ben tavasszal és ősszel is azonos területen, mintegy 67 ezer km2-en zajlik a védekezés.

Az eredmények ellenére a folyamatos kontroll nem maradhat el. A vakcinázás után (egy hónapos várakozást követően) a vadászterületek kezelőinek a vakcinázott területekről meghatározott számban - a hatósági állatorvosok útján - rókákat/sakált kell laboratóriumi ellenőrző vizsgálatra küldeni a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára.

Bár a veszettség elleni védekezés már hosszú ideje tart, az országos mentességig még további évek vannak hátra. A WHO előírása szerint az a terület nevezhető veszettségtől mentesnek, ahol két egymást követő évben nem regisztráltak veszettségi esetet. Ennek eléréséhez még komoly erőfeszítésekre van szükség. Annál is inkább állítható ez, mert a szomszédaink közül csak Szlovénia, Ausztria és Szlovákia tart a mentesítés hozzánk hasonló fázisában, míg Horvátország, Szerbia, Románia és Ukrajna hasonló módszerrel védekezik a veszettség ellen, mint hazánk, de még nem sikerült felszámolni a betegséget. A veszettségtől nem mentes szomszédos országok felől - a veszett rókák bevándorlásának kockázata miatt - továbbra is rendszeres védekezésre kell felkészülni. Ezért a veszettség elleni vakcinázást a következő években is folytatni kell.

 

Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

 

Letölthető dokumentumok

Határozat